A kísérőlevél

Mindenekelőtt azt kell eldöntenünk, hogy írunk-e kísérőlevelet vagy sem. Nem kötelező, de nagyon ajánlatos. Az önéletrajzot egészen biztosan el fogja valaki olvasni. A kísérőlevél egy kicsit más funkciót tölt be: gyakorlatilag ennek alapján fogják azonosítani a jelentkezést, ezért feltétlenül érdemes úgy megírni, hogy első pillantásra kitűnjön belőle, melyik állásra jelentkezik az illető. Tanácsos odafigyelni arra is, hogy pontosan szerepeljen a cég, illetve annak a vezetőnek a neve, aki a felvételünkkel foglalkozik, mert nagyon rossz benyomást kelt, ha valaki ezt elrontja. Figyeljünk oda arra, hogy kinek is írunk.

Mielőtt elküldjük a kísérőlevelet, érdemes tájékozódni arról, hogy a vállalat, amelyhez jelentkezünk, mivel foglalkozik, és ezeket az információkat használni a levél elkészítéséhez.

Amire nincs lehetőség az önéletrajzban, de feltétlenül szeretnénk közölni, annak a kísérőlevélben van a helye. Nem biztos azonban, hogy a kísérőlevelet minden vállalatnál egyforma alapossággal elolvassák. Az első szelekció az önéletrajz alapján történik, és ha az önéletrajzunk nem annyira meggyőző, hogy bekerüljünk a következő körbe, akkor sohasem fog kiderülni a felvételiztető számára az a briliáns tulajdonságunk, amit csak a kísérőlevélbe írtunk bele. A kísérőlevélben leírtak tehát nem helyettesítik az önéletrajzból kifelejtett információkat!

A kísérőlevélben mód van arra, hogy egy kicsit személyesebbek legyünk, hogy leírjuk azokat a tulajdonságainkat, amelyek ugyan nem tartoznak szervesen a szakmai részhez, de fontosnak ítéljük a megpályázott állás elnyerése érdekében. Úgy kell megfogalmaznunk, hogy kiderüljön a motivációnk, hogy miért pályázunk erre az állásra, hogy miért tartjuk alkalmasnak magunkat az adott pozícióra, ezért utaljunk szakmai hátterünkre, amit egyébként az önéletrajzban részletesen leírtunk. Hangsúlyozom, hogy utaljunk rá, és ne ismételjük.

A levél egy oldalnál ne legyen hosszabb. Fontos tudni azt, hogy ezeket a jelentkezéseket harmincasával, ötvenesével dolgozzák fel a szakemberek, tehát ha az első bekezdésben nem tudjuk felhívni magunkra a figyelmet, nem biztos, hogy levelünket végigolvassák.

Pályakezdők esetén nehéz lehet megkülönböztetni egymástól az azonos korú és végzettségű fiatalokat. Arra, hogy kitűnjenek a többiek közül, a kísérőlevélben van lehetőségük.

Figyeljünk arra, hogy milyen nyelven kéri a cég a jelentkezést, mert olyan nyelven illik küldeni. Az nyilván nem baj, ha magyarul is elküldjük személyi anyagunkat -- holott nem kérték --, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a cég kívánalmait egy jelentkezés során. Nagyon fontos gondolni arra, hogy ha idegen nyelven kérik a jelentkezést, akkor valószínűleg egy olyan ember fogja elolvasni, aki nemcsak magyarul nem tud, hanem a magyar oktatási rendszert sem ismeri, ezért tehát ke rüljük az intézmények magyar rövidítését. A nyelv nemcsak szavak fordításából áll, hanem abból is, hogy egy, nem a magyar kultúrában élő ember számára érthetővé tesszük a rólunk szolgáltatott információkat. Ez az önéletrajzra és a kísérőlevélre egyaránt igaz.