Ajánlás vagy protekció?

A protekció jelentése szerint befolyásos személy nyújtotta támogatás, segítség, közbenjárás. Az álláshirdetésre jelentkezők egy része meg van győződve arról, hogy a pozíciók jó részét már meghirdetése előtt betöltötték, a főnök unokahugával, így neki vajmi kevés esélye van a céghez való bejutásra. Pedig ez egyáltalán nincs így. Szeretnénk a protekcióval kapcsolatban néhány tévhitet eloszlatni. Ma már a protekció nem úgy működik, hogy valaki leszól fentről, hogy egy teljesen alkalmatlan személyt vegyünk föl valamilyen beosztásba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományos értelemben vett protekció ma már nem létezik. Magát a szót sem használják.

Ma ajánlásokat szerezhet be a jelentkező, de ezek mögött komoly teljesítménynek kell lennie. Első ugyanis a hozzáértés. Lehet valaki akárkinek a gyereke, ha nem ért ahhoz, amit el kell látnia, nem lehet fölvenni. Protekció azért sem létezik ma már, mert ez általában nem egyszemélyi kérdés, hanem a humánpolitikus és a cégvezető közös döntése. Ha a vezetőt keresik meg – nos már ő is nagyon óvatos ebben a kérdésben. A humánpolitikai igazgató is abban érdekelt, hogy rátermett, a feladatot ellátni tudó szakembert vegyen föl egy-egy pozícióba, mert a vállalat feladatainak sikertelen elvégzése miatt az ő széke inoghat meg. Ma már nem arról szól a történet, hogy kinek van protekciója, hanem, hogy kinek van ajánlása, amely referenciát jelent. Ezért minél korábban el kell kezdeni a referenciák begyűjtését!

Felmerül a kérdés, hogy egy pályakezdő friss diplomás hogyan szerezhet be referenciákat, amikor most lépett ki a felsőoktatás kapuján? Azt kell mondanunk, hogy nem olyan reménytelen a helyzet, mint amilyennek látszik. A humánpolitikai szakemberek rendszeresen kapnak olyan önéletrajzokat, amelyekben a fiatalok tanáraikra hivatkoznak. Természetesen olyan oktatókról van szó, akik nagyon jól ismerik a hallgatót, és véleményt tudnak formálni a teljesítményükről. Figyelem, ma már az is előfordul, hogy a referenciát adó tanár nem javasol felvenni egy bizonyos hallgatót.

Az ajánlást nyújtók egyre komolyabban veszik ezt a feladatot, hiszen a nevüket adják ahhoz, hogy a jelölt meg fog felelni az adott feladatnak, és ha nem felel meg az általa ajánlott személy, az az ajánlónak is kellemetlen lehet. Aki az önéletrajzába beírja a referenciát adó nevét és elérhetőségét, biztos lehet abban, hogy megkeresik az illetőt és szóban is, kikérik a véleményét. Ilyenkor nagyon kellemetlen, ha kiderül, hogy nem is ismerik a jelentkezőt. Az ajánlással blöffölni nagyon kockázatos!